Napkitörés

Márc.5. Tuti ez az oka. Meg a globális felmelegedés és az eurózóna válsága.
A dolog úgy kezdődött, hogy tegnap este nem tudtam pénzt felvenni az automatából, folyton azt írta ki, hogy próbáljam később. Nagyon cifra dolgokat gondoltam ekkor, olyan nyomdafestéket nem tűrőket, talán egy-kettő ki is csúszott a számon, oda, bele az automatás kamerába. Erre nem emlékszem pontosan az agyamat elborító lila ködöktől.
Itthon aztán összetettük, amink volt, ippen csak összejött annyi apró, hogy gyermek vissza tudott utazni a nagyvárosba. (Kajája volt dögivel. - a szerk.)
Reggel listát írtam azokról a tennivalókról, melyek megvalósítását de.9 és fél 11 közötti időpontokra terveztem, úgy mint:
1.  reggeli felfordulás eltüntetése itthon
2. bemutató óra tervezetének megalkotása
3. buszjegy vásárlás
4. banki tevékenységek
Nos. Először is óriási vargabetűvel sikerült a bankba érnem, mivel túrják a belvárost, és barikádok özönét kellett kerülgetnem. A szokásos részidőm ( negyedóra) helyett, majdnem félóra alatt futottam le a távot, máris csúszott az időbeosztásom. A bankban csúcsforgalom volt, basszus, mindenki fél tízkor ügyintézett, és csak egy pénztár volt nyitva, mert miért ne. Tizenöten voltak előttem, s mivel húsz perc után is csak öttel csökkent a létszám, gondoltam, hazaszaladok megvalósítani az egyes számú projektet, vígan visszaérek, mire sorra kerülnék. Esküszöm, nem volt 15 perc sem az egész, belépek a bankba, tök üres, csak hárman várnak a pénztárnál, mondom, mi vaaaan?, ezt hogy csinálták?, persze sztornózták a sorszámomat. Szépen pillogattam, meg finom voltam és nőies, így a biztonsági őrnél sikerült elintéznem, hogy ne kelljen új sorszámot húznom, és még be is protezsált a pénztárosnál. Egyes, négyes pipa. Rohanás átellenbe a buszpályaudvarra jegyért. Sor vége a bejárati ajtónál. Hirtelen felidéződtek bennem az előző esti cifra kifejezések, csak most visszafogtam magam (remélhetőleg), és visszatekertem a bank mögötti trafikhoz (miért is nem ez jutott először eszembe?). Ott három buszjegy mellé végighallgattam a trafikos értekezését a "Miért emelkednek a tömegközlekedés jegyárai?" témában, miközben kezem a kilincsen, fél lábam pedig már az utcán volt, és nagyon igyekeztem udvariasan megértetni az illetővel, hogy nekem rohannom kell. Kissé lassú volt a felfogása annak ellenére, hogy elég jól látta az összefüggéseket a jegyárak emelkedése és a közlekedési vállalat által szponzorált helyi hokicsapat bajnokságban elfoglalt helyzete között.

Kicsengetésre értem vissza, így a kettes számú projekt ugrott, nem is értem, hogy gondoltam, hogy ennyi minden belefér a két lyukas órámba. No, hát tervezetem még azóta sincs, mert tanítás után versenyre vittem kölkeket, aztán fogadó óra volt hatig, aztán hazajöttem, vacsoráztam, megittam egy pohár bort, és most leginkább csak nézek ki a fejemből. Főleg a monitorra és dr, House-ra, felváltva. :) Hogy lesz ebből holnap bemutató óra? Ajjaj!
És akkor még mesélhetnék egyről s másról..... ;)
Csóközön! :)