Kavarok

Febr.26. Nahát, szépen elment ez a hétvége is, sittysutty, mintha itt se lett volna!
Gyermek nyögvenyelősen ment vissza, hétről hétre egyre nehezebben akaródzik neki az utazás. Mintha eltűnt volna a fene nagy lelkesedése a főváros iránt, de az is lehet, hogy a felnőtt lét nehézségei kezdenek terhessé válni számára. Utál az irodában ülni egész nap, amit egyébként meg is értek, én se bírom az ilyesmit, meg aztán a színisuliban is találkozik fura dolgokkal, amitől kezdenek oszlani a rózsaszín ködök. Azt hiszem, sok baja lesz abból, hogy nehezen áll be a sorba, de talán majd kompenzál azzal, hogy nagyon kitartó, és ha morog is folyton, mert folyton morog, azért mégis rendesen megcsinálja a dolgát.
Megvolt a családi összeröffenés, jól teleettük magunkat minden földi jóval. A szépséghibája a dolognak, hogy nekem mégis muszáj volt délután főznöm, mert gyermek, amíg szak.gyak.-on van, nem tud enni a fősulin, az iroda környékén meg semmi étkezde nincs. Szóval fel kell tankolnom egy kis hazaival, nehogy éhen vesszen szegény. :)
Két kavarás között csináltam egy másik zenei cuccot is, azt hiszem, kissé intellektuálisra sikerült. Azért majd hallgassatok bele! :)
Csóközön! :)