Aug.28. Gyermek úgy döntött, hogy ad még egy esélyt a MÁV-nak. Nekem voltak némi fenntartásaim, nem a hajnali fél ötös kelés miatt (DE!!!!), viszont mindenképpen a dolog mellett szólt, hogy spórolunk 200Ft-ot és amúgy is Kelenföldön van a találkozó. Persze belekalkuláltunk 45perces késést, ha ennél több lesz, gyermek tombolni fog nem kicsit.
Elkezdődött az iskolai hacacáré, rögtön nem olyan egyszerű az élet, már most teljes a káosz, győzzem átlátni a rendszert. Minden évkezdés zűrös, képtelen vagyok megszokni, pláne, hogy ugyanazokba a csapdákba esünk folyamatosan. Leginkább az zavar, hogy akárhogy tervezed, szervezed meg magadnak a munkát, mindig közbe jön valami külső tényező, ami jól keresztbe tesz, így aztán sokszor csak kapkodva vagy egyáltalán nem tudsz a saját dolgaiddal foglalkozni. Szerencse, hogy én már egy hónapja bejárok a suliba, pihenésképpen kinyomtattam az összes tanmenetemet, és a termem is többé-kevésbé rendben van. Viszont nagy gond az órarend, hiába csináltuk meg már júniusban, minden nap van valami változás, művészet ennyi osztályt, ide-oda tanító pedagógust összeegyeztetni. Nekem speciel nincs napközisem se, fogalmam sincs kik lesznek délután a kicsikkel. Csak heti két napot kaptam napközire a tantárgyfelosztásban, egy délutánt még el tudok sózni az osztályban tanítók valamelyikének, de a többi három még lóg a levegőben.
Van azért jó hír is, megdicsért minket a pályázati konzulens, úgy néz ki ügyesen dolgoztunk. Cseppet sem bánom, hogy rászántam a nyárból ezt a néhány hetet, főleg annak tükrében, hogy volt értelme a munkának. Persze kell még pofozgatni, meg lesz egy nagyobb falat, ami hátra van, de az oroszlánrésze már kész van, és ez megnyugtató érzés.
Hamarosan mennem kell, vár rám egy élményszámba menő értekezlet. Na, meg lenyomok még egy kávét, mert ez a hajnali kelés nem az én műfajom. :)
Csóközön! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése