Évindító dödögés :)

Aug.28. Gyermek úgy döntött, hogy ad még egy esélyt a MÁV-nak. Nekem voltak némi fenntartásaim, nem a hajnali fél ötös kelés miatt (DE!!!!), viszont mindenképpen a dolog mellett szólt, hogy spórolunk 200Ft-ot és amúgy is Kelenföldön van a találkozó. Persze belekalkuláltunk 45perces késést, ha ennél több lesz, gyermek tombolni fog nem kicsit.

Elkezdődött az iskolai hacacáré, rögtön nem olyan egyszerű az élet, már most teljes a káosz, győzzem átlátni a rendszert. Minden évkezdés zűrös, képtelen vagyok megszokni, pláne, hogy ugyanazokba a csapdákba esünk folyamatosan. Leginkább az zavar, hogy akárhogy tervezed, szervezed meg magadnak a munkát, mindig közbe jön valami külső tényező, ami jól keresztbe tesz, így aztán sokszor csak kapkodva vagy egyáltalán nem tudsz a saját dolgaiddal foglalkozni. Szerencse, hogy én már egy hónapja bejárok a suliba, pihenésképpen kinyomtattam az összes tanmenetemet, és a termem is többé-kevésbé rendben van. Viszont nagy gond az órarend, hiába csináltuk meg már júniusban, minden nap van valami változás, művészet ennyi osztályt, ide-oda tanító pedagógust összeegyeztetni. Nekem speciel nincs napközisem se, fogalmam sincs kik  lesznek délután a kicsikkel. Csak heti két napot kaptam napközire a tantárgyfelosztásban, egy délutánt még el tudok sózni az osztályban tanítók valamelyikének, de a többi három még lóg a levegőben.
Van azért jó hír is, megdicsért minket a pályázati konzulens, úgy néz ki ügyesen dolgoztunk. Cseppet sem bánom, hogy rászántam a nyárból ezt a néhány hetet, főleg annak tükrében, hogy volt értelme a munkának. Persze kell még pofozgatni, meg lesz egy nagyobb falat, ami hátra van, de az oroszlánrésze már kész van, és ez megnyugtató érzés.

Hamarosan mennem kell, vár rám egy élményszámba menő értekezlet. Na, meg lenyomok még egy kávét, mert ez a hajnali kelés nem az én műfajom. :)
Csóközön! :)

Eksön!

Aug.18. Gyermek ki van purcanva a forgatásoktól, de nagyon élvezi. Folyamatosan hívják, ez jó, legalább kitölti az idejét és még keres is. Szorgalmasan gyűjtögeti a kis pénzét, bár szerintem a tandíj nem fog összejönni, más forrásokat is muszáj lesz keresni. Persze nem akarom kedvét szegni, mert látom mennyire hajt érte, inkább folyamatosan agyalok, miből lehetne még pénzt csinálni.

A héten három napot dolgoztam, szerdán kezdtünk, reggel héttől délután kettőig, fél háromig nyomtuk az ipart, egészen jól haladunk. Kolléganő szerint decembernél előbb nem lesz pénz belőle, mindegy nekem mikor, csak fizessenek, mert folyton kapom a felszólító és fenyegető leveleket és telefonokat a tartozásaim miatt. Pedig aztán nincsenek brutális elmaradásaim, de valamit mindig tologatok magam előtt, hogy a fontos és sürgős dolgokra jusson.
Szerencsére a gépemnek semmi baja, átnézte az informatikus, szerinte csak egy kis átmeneti üzemzavar miatt nem működött a töltő.
Elkezdtem a készülődést a sulira, frissítettem az interaktív anyagot, na, jól elvacakoltam vele vagy két napot, mert nem akart működni a frissítés. Végül felhívtam az összekötőt, kiderült, hogy nem az én hibám, adott tanácsot néhány beállításra, és lőn! Örültem neki nagyon, mert szuper jó anyag van a matekhoz meg a körihez is, a pici elsősök be fognak tőle halni. :)

Valaki bekiabálhatna, hogy eksön!, mert magamtól kicsit nehezen indulok be. Már megint nagy a meleg, de valahogy olyan őszi fények vannak odakint. A héten minden reggel elálltam a kardigánt, és megdöbbentő, hogy hajnali fél hatkor szinte sötét van, tetszik vagy sem, vége a nyárnak. Nekem speciel nem tetszik.
Eksön!

Szép napot! Csóközön! :)

Aug.10. Reggel hétkor megnyugodva konstatáltam, hogy gyermek valószínűleg odaért a hajnali forgatásra, mivel magamtól ébredtem, és nem egy "Kapja be a BKV!" kezdetű sms-re. Ennek örömére átfordultam a másik felemre és lustálkodtam még egy órát.
Nagyjából ez is jellemezte a napomat, a nagy semmittevés, na, jó egy kicsit ügyintéztem, egy kicsit takarítottam, egy kicsit főztem, (meg jó sokat olimpiáztam) de ennyi.
Ma komoly problémáim voltak  technikával, először a porszívó dugaszát kellett több ízben megszerelnem, aztán azon bosszankodtam, hogy rejtélyes módon nem működik a laptop töltője, ami baj, mert az összes pályázati anyag benne van a gépben, ha lemerül, az szívás. Arról már nem is beszélek, hogy erre a lapira van rátelepítve az interaktív tábla, meg az összes interaktív anyagom, nem fognak örülni a suliban, ha másik töltő kell. Nem tudom egyébként, hogy mi történt vele egy éjszaka alatt, mert tegnap este, amikor kikapcsoltam a gépet, még semmi baja nem volt. Mindenesetre jövő szerdáig kell találnom valami megoldást, mert akkor folytatjuk kolléganővel a munkát.

Várom az ígért lehűlést, mert még mindig nem álltam neki a konyhának, tekintve, hogy még kora reggel is akkora ott a forróság, hogy meg lehet főni. Kinek van így kedve vakerászni? Hát nem nekem, az biztos. Most is szívom a fogam, mert fél óra múlva hazaér gyermek és eszközölnöm kell némi vacsorát. Anyasors, ez van! :) Megyek is, mert én is éhes vagyok. Csóközön! :)

Aug.7. Éjjel tombolt a szél, alig aludtam valamit, az óra meg kegyetlenül kukorékolt hajnali fél hatkor. Nem nagyon akaródzott kiszállni a zuhany alól, de muszáj volt menni, szerencsére hűvös volt a reggel és hamar felfrissültem.

Ma sokat dolgoztam, el is fáradtam rendesen. Lassan, de biztosan haladunk a pályázattal, vannak persze rajtunk kívül álló gátló tényezők, de küzdünk az elemekkel. Tanítványok is voltak ma, el bírtak jönni úgy, hogy még egy ceruzát se hoztak magukkal, pedig megbeszéltük, mit szeretnék gyakorolni velük. Kicsit bosszankodtam, de a rutin megoldatta velem a problémát.
Gyermek is megharcol a feladatával, fájnak a szemei és unja rettenetesen, de azért csinálja rendületlen. Ha minden jól megy hétvégén két forgatása is lesz, ez talán kizökkenti a monotóniából, és nem engem idegel az állandó morgásával.

Fene érti miért van, de valahányszor csak úgy sittysutty összecsapok egy félórás kaját, az mindig isteni finomra sikerül. Bezzeg, amikor rágörcsölök és egy egész délelőttöt rászánok, hogy mennyei menüt varázsoljak az asztalra, no, akkor mindig beüt valami gikszer. Ma olyan gyrost ütöttem össze semmi perc alatt, hogy megnyaltuk a tíz ujjunkat, a tzatziki is úgy sikerült, ahogy még soha, valahogy eltaláltam az arányokat. Kár, hogy nem maradt belőle, holnap is szívesen megenném. :)

Hiába a lehűlés, szakad rólam a víz. Csak úgy süt a falakból a hő. Semmi bajom nem lenne ezzel, ha most a Balcsin lennék, de hát nem vagyok és nem is leszek. Marad az olimpia meg az X-akták felüdülésnek. Ja, és a zuhany. :) Megyek is, csóközön! :)

Még mindig pakolok :)

Aug.5. Hajnali hatkor kidobott az ágy, pedig jól belehúztam az éjszakába. Nem vagyok túl friss, de legalább elvégzem néhány teendőmet, mielőtt túl meleg lesz és már nem lenne kedvem hozzá.

Még mindig szanálok, a nagyszoba már majdnem kész. Végre rendbe raktam a fényképeimet meg a féltve őrzött levelezéseimet, szépen rendszerezve, dobozolva, albumozva, feliratozva valahány, évek óta váratott magára ez a munka. Már nem kell keresgélnem, ha legközelebb találkozóra megyek, és a gyermekről készült albumok is rendben vannak, bár elkelne még néhány mappa, mert jó pár képet csak borítékolni tudtam. Kicsit idegesít, hogy nem találtam egy számomra fontos borítékot, pedig esküszöm, a napokban a kezemben volt, úgy látszik hülyülök. Remélem előkerül valahonnan.
Gyermekkel átválogattuk és listáztuk a könyveket, irgalmatlan mennyiség. Az öt nagy doboz közül, amit az ágyneműtartóból szedtem elő, három doboz mehet eladásra, és ebben még nincsenek benne a szekrényben rejtegetett könyvek, amiket még szintén át kell válogatni. Ott már egyébként nem sok felesleg lesz, mert nagyjából azokat tettem oda, amikhez ragaszkodom, de ahogy magamat ismerem, biztos felülbírálok egy-két példányt. Az lenne jó, ha találnék valakit, aki válogatás nélkül fix összegért felvásárolja az összeset, már van néhány telefonszámom, ha végleg befejeztük a szanálást fel is hívom őket. Csak néhány darab van, amit egészen biztosan egyenként adok el, mert ezek szép, drága albumok, nem akarom elherdálni őket.
A ruhákkal se végeztem még teljesen, még egy zsáknyi van, amit át kell nézni, szerintem a legtöbb megy a Vöröskeresztnek. Ki kell derítenem, hol van itt a közelben konténer, majd apránként elhordjuk.
Jövő héten az előszoba és a konyha van soron, de már nagyon unom a pakolászást, alig várom, hogy végezzek. Honnan a fenéből van ennyi kacatom?

Úgy tűnik, számomra vége a nyári szünetnek. Terveztem, hogy a jövő héten még pár napot lenn leszünk a Balatonon, sőt kolléganővel meg is beszéltük, hogy a hátralévő munkánk egy részét ott csináljuk meg, így összekötjük a kellemest a hasznossal. De sajnos tegnap bejelentkezett a kis tanítványom, így jövő héten a pályázati meló mellett még vizsgára is felkészítek, sovány vigasz ebben a kánikulában, hogy legalább keresek egy kis pénzt. Gyermek is dolgozik, sőt forgatni is jár, gyűjtögeti a tandíját. :)

Hú, nagyon meleg kezd lenni, megyek, befejezem a rendezkedést. Csóközön! :)